A demokrácia, mint a pártok és eszmék szabad versenye, tekinthető a kapitalizmus megfelelőjének a politika világában. Megvan az a szépsége, mint a kapitalizmusnak: azt kapjuk, amit igazán szeretnénk. Ha a magyar nép megfontolt, hiteles, hosszú távra tervező kormányzást szeretne, megkapjuk - de ha populizmust, demagógiát és érzelmekre alapuló politikát szeretnénk, akkor ezzel állnak elő a pártjaink.
Az MSZP titkos belső stratégiáját - "piackutatását" - olvasva úgy tűnik, a magyar nép az utóbbira vágyik. A profin megírt dokumentum finomkodás nélkül leírja, hogy a magyar embernek az üres, de jól hangzó ígéretek kellenek. Azt szeretnénk, hogy újra és újra megígérjék nekünk a Kánaánt - hogy aztán újra és újra rácsodálkozhassunk, hogy az ígért nagy jólét helyett csak adóemelést, megszorítást és eladósodást kapunk.
"az MSZP-nek újra kell definiálnia viszonyát a megszorításokhoz és a populizmushoz. Pusztán azért, mert egy ígéret népszerű, az MSZP-nek nem kell elleneznie"
"annyit mindenképpen rögzíteni kell, hogy az MSZP nem állhat elő semmilyen megszorító programmal"
A magyar embert továbbá nem érdekli a jogállamiság, szólásszabadság, meg ilyenek. Ez amolyan úri huncutság, biztos jók valamire, de nekünk sokkal fontosabb, hogy a gázszámla ne emelkedjen.
"A jogállamiság, demokráciával kapcsolatos ügyek sokkal kevésbé lényegesek"
"az ideológiai, emberi jogi és szimbolikus ügyek rendre legutolsó helyen szerepelnek"
A magyar választó jellemzően kicsinyes, gyáva és irigy. A politikától azt várja, hogy gyerekként kezeljék és nem hajlandó felelősséget vállalni saját sorsáért. Nehezen tolerálja viszont, ha valakinek sikerül kiemelkednie a "kisemberek" köréből - a sikeres vállalkozókra gyanakodással és irigységgel tekint, és proletár dühvel követeli, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene.
"azt várja, hogy az állam támogassa megélhetésében akkor, ha erre a piaci körülmények képtelennek bizonyulnak."
"gyakran a baloldali populizmusra is hajlamossá teszi őket: különösen felháborítja őket a politikusok - vagy éppen vállalkozók milliós fizetése"
Szomorú, ha két évnyi maró populizmussal, üres ígéretekkel és ostoba szólamokkal teli kormányzás után a legnagyobb ellenzéki párt a még több populizmusban, a még irreálisabb ígéretekben és a még butább szlogenekben látja a jövőt. Mindez egyfajta gyászjelentés a rövidke magyar demokratikus kísérletről.
A legnagyobb veszélyt ma a magyar demokráciára nem Orbán Viktor, a Jobbik vagy az ötlettelen, unalmas és esélytelen "demokratikus ellenzék" jelenti. A magyar demokrácia legfenyegetőbb ellensége az átlagos magyar választópolgár. A demokrácia Magyarországon akkor tud megszűnni, amikor a magyar emberek már nem akarnak demokráciát.