HTML

Miscellaneous

A miscellaneous szó helyes leírására az angolul beszélő népesség talán 1%-a képes, ezért röviden csak misc-nek írják.

Portfolio Blogger

Friss topikok

  • Velemenyem szerint....: @dont be such a nazi: a lufival épp az energiaárak mentek le. Amúgy minden drágult az évtizedekek ... (2014.11.27. 15:39) Európa bajban van
  • jakabgipsz: Csak azok a betétesek bukjanak, akiknek a bankja csődbe ment volna. Így jogszerű, ha viszont azokt... (2013.03.20. 13:16) Ki a rosszfiú Cipruson?
  • Az igazi Sipi - Citizen of European Union (törölt): @Belagezapista: mutass nekem valakit akinek nincs lehetosege meghallgatni barhol, ha akarja. es h... (2012.09.11. 09:29) Tessék jobb zenét csinálni
  • Quadrille Lobster: Hát, én már inkább azt az elméletet tartom valószínűnek, hogy hatalomátvétel volt felsőbb gengszet... (2012.08.12. 22:53) Hagyjuk békén a hippiket
  • Szűcs Róbert: A mai napon (2012. április 20.) megjelent a kivitelezésre vonatkozó tenderfelhívás. A házak blokkt... (2012.04.20. 09:14) Ócsai lakópark: minek?

portfolio.hu

Erzsébet-utalvány blues

2012.03.07. 20:16 misc

Kezdjük ott, hogy az étkezési utalványnak alapvetően semmi értelme.

Az Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya és elődeik kizárólag azért léteznek, mert az állam kedvezményes adókulccsal létjogultságot teremt nekik: a cafeteria-elemeket csak 31%-os teljes adóteher sújtja a normál fizetést terhelő kb 50%-os teljes elvonás helyett. Ha az adókedvezmény nem lenne, étkezési utalványok nem léteznének, hiszen semmilyen közgazdasági előny nem származik abból senkinek, ha nem forinttal, hanem egy forintra váltható papírdarabbal fizetek az ebédemért. Sőt, valójában az utalványrendszer káros a gazdaság egészére nézve, hiszen felmerül teljesen feleslegesen rengeteg adminisztrációs, nyomtatási és szállítási költség az utalványokkal kapcsolatban.

Korábban is rendkívül idegesített, hogy a fizetésem egy részét ebédcsekkben kapom. A Sodexo-s csekkeket állandóan tépkedni kellett fizetéskor, nem tudtak belőle visszaadni, ezért egy halom aprót kellett mindig cipelni, hogy pontosan tudjak fizetni – de legalább elég széles körben elfogadták őket. Az Erzsébet-utalványok megjelenése azonban még egy szintet rontott a helyzeten.

 

Az a legkisebb probléma, hogy lepedőméretűre sikerült őket legyártani, és nem férnek el egy normális pénztárcában. Azon is túlteszem magam, hogy csak 5000 forintnyit lehet havonta adókedveménnyel kapni (szemben a korábbi havi 18 000-rel), és így a hasonló funkciójú SZÉP-kártyával is kell szenvednem. A legnevetségesebb azonban az, hogy a kibocsátónak nem sikerült még megegyeznie a legnépszerűbb üzletekkel az elfogadásról, így a felhasználhatósága igencsak korlátozott. Hogy miért nem, annak prózai okai vannak: a kibocsátó állami szervezet kétszer akkora jutalékot (6%-ot!) követel a külföldi tulajdonú üzletláncoktól, mint a CBA-tól és társaitól.

Az elmúlt két év tempója után arra már csak lemondóan legyintek, hogy a külföldi tulajdonú áruházak elleni állami diszkrimináció nyilvánvalóan sérti az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának EU-s alapelvét, és várhatóan további EU-s bírságokhoz fog vezetni pár év múlva. Kevés olyan intézkedése volt eddig a kormánynak, ami ne lett volna kifogásolható az EU-s jog alapján – amúgy ezért sem értem, miért lep meg bárkit, amikor az EU felveti a nekünk jutattott támogatások befagyasztását, de ez most más téma.

Az Erzsébet-utalványos trükközés egyszerűen kicsinyes protekcionizmus. A protekcionizmus, mint mindig, jó a hazai áruházláncok Fidesz-közeli tulajdonosainak, akik profitabilitásán sokat javít az állami hátszél, viszont rossz a magyar vásárlónak. Ha állami ösztökélés nélkül a Tescoban óhajtom megvásárolni a napi tejet-kenyeret, az azért van, mert úgy gondolom, jobb áron jobb minőséget kapok ott, mint a CBA-ban. Ha az Erzsébet-utalványokkal az állam arra kényszerít, hogy az általa előnyben részesített vállalkozástól vásároljak a saját preferenciám ellenére, akkor rosszul járok.

 

A népszerű tévhittel ellentétben nem segít a CBA helyzetbe hozása a magyar mezőgazdaságon sem. A Tesco polcain nem azért van valamivel kevesebb hazai termék, mert a cégnek ellenérzése van a magyarokkal szemben – a Tescot profitvezérelt vállalkozásként egyáltalán nem érdekli, hogy magyar, szlovák vagy zulu származású tejet árul. Ami fontos neki, az az, hogy a legjobb áron elfogadható minőséget kapjon. Ha a magyar tej nem tudja felvenni a versenyt a szlovák vagy zulu tejjel szemben, annak okait az elhibázott magyar agrárpolitikában és torz agrártámogatási rendszerben kell kereseni.

A protekcionizmus nem megoldás a magyar mezőgazdaság problémáira. A külföldi tulajdonú áruházláncok diszkriminációja egyedül a Fidesz pártfinanszírozásán segít.

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság erzsébet utalvány portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://misc.blog.hu/api/trackback/id/tr274296190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.