Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, azt követeli, hogy minden ciprusi elsőszülöttet adjanak el adósrabszolgaságba, hogy a szigetország törleszteni tudja a nemzetközi hitelezők felé fennálló tartozásait.
Amilyen mostanában az Unió PR-ja, nem lennék meglepődve, ha hasonló hírek/álhírek kezdenének hamarosan terjedni a médiában a ciprusi bankbetétek megadóztatásáról (a tervet jelenlegi formájában leszavazta a ciprusi parlament). Az EU-ra mostanában a közvélemény akkor is gyanakvással gondol, ha egyébként jót akar - nézzük meg, ki a ludas most Ciprusban.
Mi a probléma?
A ciprusi bankok fizetésképtelenek. Fizetésképtelenség alatt azt értjük, hogy a ciprusi bankszektor eszközeinek (azaz a kihelyezett hiteleknek) az értéke nem fedezi a bankszektor kötelezettségeit (azaz a bankbetétek és egyéb kötelezettségeket).
A fizetésképtelenség úgy alakult ki, hogy a bankok eszközei (a bank által az ügyfeleknek nyújtott hitelek) túl sokat vesztettek az értékükből. A ciprusi bankok elsősorban a helyi illetve görög lakosságnak és vállalatoknak hiteleztek. A nehéz gazdasági helyzet miatt sok adós csődbe ment, nem fizeti a hitelét, és így most a bankok helyzete is megromlott.
Mi a probléma következménye?
Egy bank fizetésképtelensége esetén a bank hitelezői szenvedik el a veszteségeket - kivéve persze, ha valaki kimenti őket és kifizeti a bank megromlott eszközállományának értéke és a bank kötelezettségei közötti különbözetet.
A ciprusi bankok forrásszerkezete (azaz a bank hitelezőinek összetétele) olyan, hogy a bankok legfőbb forrása a bankbetétek (arányaiban kétharmad belföldi, egyharmad külföldi - főként orosz - betétesektől). A második legjelentősebb tétel a ciprusi központi banktól felvett hitelek. Egyéb források (pl saját tőke, kötvények, külföldi kereskedelmi bankok felé fennálló tartozások) elhanyagolhatóak.
Ha nem menti ki senki a ciprusi bankokat, akkor a betétesek viselik az összes kárt. Ilyenkor a betéteket zárolják, és egy hosszas folyamat után a betétesek hozzájuthatnak a pénzük egy bizonyos részéhez - a másik része pedig egyszerűen elveszik. A tömeges bankcsődök miatt a ciprusi gazdaság összeomlana, brutálisan csökkenne az életszínvonal, éhséglázadások, zavargások történek ki és sok ciprusi elhagyná az országot.
Ki menti ki a ciprusi betéteseket?
Elméletben a ciprusi állam garantálja a bankbetéteket 100 000 euró értékhatárig. Azonban a ciprusi állam pénzügyi helyzete sem túl fényes, az államcsődöt csak egy masszív orosz hitellel sikerült elkerülni még tavaly. Ciprusnak nincs pénze a betétesek kimentésére.
Itt jön a képbe az EU. Az EU-nak (pontosabban az EU-t finanszírozó német és holland adófizetőknek) nem kötelessége a ciprusi betétesek megmentése. Azonban a gazdasági katasztrófa elkerülése érdekében az EU hajlandó 10 milliárd euróval megtámogatni Ciprust - feltéve, ha a betétesek kimentéséhez szükséges összeg másik felét a ciprusiak teremtik elő.
Az EU nettó befizetői (azaz a németek, hollandok és egyéb észak-európaiak) már torkig vannak a sok (és drága) mentőcsomaggal. Ráadásul Ciprus nem is különösen fontos a saját gazdaságaik szempontjából. Ciprus helyzete annyiban is egyedi, hogy a legnagyobb betétesek a szigetország laza törvényeit offshore bankolásra kihasználó orosz üzletemberek. Az EU-tól nem elvárható, hogy ismét az északi országok adófizetőivel fizettesse ki a perifériás országok veszteségeit.
Ki felelős azért, hogy a veszteségeket a ciprusi átlagemberrel fizettetik meg?
Az EU-t különösebben nem érdekli, Ciprus honnan termeti elő a mentőcsomag ráeső részét. Az EU eredetileg azt javasolta, hogy csak a 100 000 euró feletti betéteket (azaz főként az orosz üzletemberek pénzét) adóztassák meg. A ciprusi elnök azonban nem akart 10%-nál magasabb adót kivetni az oroszok betéteire, így ahhoz, hogy a szükséges összeg befolyjon, a kisebb betéteseket is meg kell adóztatni. A fő ludas tehát a ciprusi elnök, aki hazája adóparadicsomi státuszát próbálta védeni azzal, hogy a veszteséget nem csak az orosz betétesekre hárítják. Illetve nyilván arra is gondolt, mi lenne Putyin és az orosz üzletemberek reakciója egy ilyen megoldásra.
Mi fog most történni?
Semmi pozitív. A tervet jelen formában elvetette a ciprusi parlament, bár valószínű, hogy egy módosított mentőcsomag majd át fog menni. A ciprusi gazdaság mély recesszióba kerül, bár a válság még mindig enyhébb lesz, mint a bankrendszer kontrollálatlan összeomlása esetén. A szigeten terjed az EU-ellenesség (megjegyzem, alaptalanul...) és előretörnek a szélsőséges politikai irányzatok.
Mi lenne a helyzetre a legjobb megoldás?
Jó kérdés. Várom a javaslatokat...