Közzétették a Nemzeti Növekedési Tervet: ha a Nemzetgazdasági Minisztérium fantasztáin múlik, Magyarország elrugaszkodik a 0.5%-os növekedés komor rögvalóságától, és a dinamikusan fejlődő "kelet-európai banán" részeként az észak-déli irányú "új borostyánút" egyik állomásává válik. Az exportot 75%-kal tervezzük növelni, az ózdi vasgyárban jazzparádét rendezünk, és 50 ezer munkahely jön létre 2015-ig (igen, ez kissé elmarad az eleinte tervezett egymilliótól).

Az alábbiakban a gazdasági-fantasztikus irodalom műfaját megteremtő alkotásból szemezgetek.

A tudásra épülő növekedés alapján az országok négy csoportra oszthatóak:

(...)

Hegymászók
A leggyorsabban fejlődők Ázsiában (Malajzia, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan),
és Kelet-Európában (Lengyelország, Magyarország, Csehország) találhatók.

A szerző Magyarországot a leggyorsabban fejlődő "hegymászók" közé sorolja, míg a 4%-os növekedést felmutató Szlovákia kimarad - ez a nemzetgazdasági minisztériumi fekete humor finom megnyilvánulása.

Óriások
Ide a BRIC országok tartoznak (Brazília, Oroszország, India, Kína), ők a
szellemi tőke felszabadításáért tesznek erőfeszítéseket jelenleg. Ha sikerrel
járnának, az nagyban növelné a globális szellemi tőke szintjét.

Ha felszabadul sok szellemi tőke, akkor több szellemi tőke lesz a világon, ez végülis egész világos - amúgy arra van valakinek tippje, itt miről lehet szó?

Ez nem tudom, mi lehet, de bonyolultnak néz ki, szóval biztos igaz. A képaláírás szerint a forrás "2011 októberében publikált atlasz". Földrajzi és biológiai atlaszról hallottam már, úgy tűnik, a "gazdasági komplexitás indexének" is van egy.

A növekedés motorja a következő 10 iparág lesz: vegyipar, kereskedelem, informatika, gyógyszeripar, élelmiszeripar, távközlés, energetika, építőipar, elektronika, járműipar, turizmus, logisztika. Ebből rögtön négyet a kormány pluszterhekkel sújt (kereskedelem - hipermarketadó és plázastop, gyógyszeripar - különadó, távközlés - telekomadó, energetika - szintén különadó), de sebaj - ami nem öl meg, az megerősít, nem igaz?

A fenti ábra, amellett, hogy szép színes, elárulja, hogy Pest megyében 21-50 közötti a sikeres KKV-k száma, szóval nagyságrendileg úgy 100 ezer lakosra jut egy. Ha ez nem hangzana túl soknak, vegyük figyelembe, hogy Nógrád megyének egy se jutott. 

Az előbbieken túlmenően az indiai védelmi piac is
jelentős piaci lehetőségeket kínál a versenyképes, csúcstechnológiát kínáló
magyar KKV-k számára.

Valóban, India anyahajókat állít hadirendbe - biztos akad egy-két magyar KKV, ahol van néhány raktáron. Vagy legalább pár tucat "csúcstechnológiás" elfogóvadász.

Vietnam magyarbarát kultúrája szintén fontos tényező lehet a gyorsan
növekvő gazdaság piacára való betöréshez.

A legendás vietnami-magyar barátságra mindig számíthatunk.

Jelentősek lehetnek a kötött segélyhitelezési rendszer által kedvezményezett
Fekete-Afrikai országok is.

Például exportálhatnánk Matolcsyt pár zsák rizssegélyért cserébe...