A Westboro Baptista Egyház, egy amerikai szekta, Irakban életüket vesztett katonák temetése mellé szervez tüntetéseket a halálukat ünneplő transzparensekkel, hogy felhívják magukra a közvélemény figyelmét. Üzenetük lényege röviden annyi, hogy Isten utálja a katonákat, a melegeket, a katolikusokat és a zsidókat, illetve a szekta pár tucat tagját leszámítva gyakorlatilag mindenkit.
Felháborító, undorító és elképesztően primitív? Az. Az egyik elhunyt tengerészgyalogos édesapja, akinek a temetésén többek közt "Thank God for dead soldiers" feliratú transzparenssel jelentek meg a szekta tagjai, beperelte az egyházat. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága azonban a héten úgy döntött, hogy az alkotmány Első Kiegészítésében garantált szólásszabadság kiterjed a szekta mondanivalójára is, így az egyház nem köteles kártérítést fizetni.
A magyar médiatörvény most egy időre kikerült a sajtó figyelméből, de ez az eset jól rávilágít arra, miből is áll a szólásszabadság valójában. Az Első Kiegészítés célja, hogy mindenki szabadon hangot adhasson véleményének, függetlenül attól, hogy arról az aktuális közvélekedés mit gondol. Az állami közbeavatkozás nélkül folyó párbeszéd alapvető demokratikus érték, és az egész társadalom jobban jár, ha a felmerülő radikális gondolatok megtalálják a helyüket a politikai palettán, mintha illegalitásba kényszerülnének. A mainstream ideológiák soha nem szorulnak rá az Első Kiegészítés védelmére, hiszen azokat senki sem akarná betiltani, a szólásszabadság szükségszerűen azt jelenti, hogy népszerűtlen gondolatok védelmére kel az ember - akkor is, ha elborzasztó baromságnak tartja a konkrét véleményt. A szólásszabadság mindig a többség zsarnokságától véd egy kisebbséget.
Érdemes ezt összevetni a magyar szabályozás felfogásával. A médiatörvény gondolkodásmódját Schmitt Pál jellemezte talán a legjobban, amikor azt mondta, hogy a szólásszabadság ugyan fontos, de még fontosabb az emberi méltóság, az ifjúság meg egyebek védelme. Alapvetően szabadon beszélhet mindenki, kivéve, ha olyat mond, ami nekünk nem tetszik.
Részleges szólásszabadság nincs. A szólásszabadság lényege pont az, hogy korlátozás nélkül vonatkozik mindenkire és mindenre, hogy válogatás nélkül kiállunk minden olyan vélemény mellett, amit akármilyen indokkal el akarnak hallgattatni. Igen, így az esetek nagy többségében idiótákért fogunk küzdeni, de az idiótáknak is joguk van a szólásszabadságra, és ezen jog bármilyen korlátozása precedenst teremt újabb és újabb korlátozásokra. Ezek a beavatkozások egyenként lehet, hogy népszerűek lesznek - sokan támogatják az "ifjúságellenes" vagy a "családi értékekkel ellentétes" tartalmak betiltását -, de ha hiszünk az szólásszabadság alapkoncepciójában, akkor nem fogadhatjuk el, hogy az aktuális közerkölcs határozza meg, éppen milyen véleményeknek lehet szabadon hangot adni.
