Számviteli forradalom pedig lesz. Az a baj, hogy egyszerre űznek csúfot az Alkotmányból és a közgazdaságtanból. Az Alkotmány nem arra való, hogy a választási kampánybeszédeket beleírjuk, a közgazdasági törvényszerűségeket pedig nem lehet erőből megváltoztatni. Attól nem lesz jobb a helyzet, ha a nekünk tetsző számot írjuk a rubrikába a valóság helyett.

@Pénzkereskedő:
"Attól nem lesz jobb a helyzet, ha a nekünk tetsző számot írjuk a rubrikába a valóság helyett."

Sajnos de.
Ha azt tudják kommunikálni, h nekünk jó, akkor a népek elfelejtenek elégedetlenek lenni. Akinek rosszabb, elszigeteltebbnek érzi magát és nem tud az általános gazdasági helyzetre hivatkozni. Akinek meg nem rosszabb, nem tud mire hivatkozva szolidarítási-tüntetni.

Épp most írtam odahaza a lengyel GDP esetéről, amiről most derült ki, hogy kicsit elszámolták. Így persze mindjárt más a döglött macska fekvése, mind a GDP-arányos adósság, mind a hiány tekintetében. De mivel eddig úgy tudták, h nekik nő egyedül a gazdaságuk az EU-ban, nem voltak elégedetlenek.

Szerintem a főalkimista erősen jegyzetel és az amazonon megrendelt minden behaviourista szakkönyvet, amit csak talált.

Az államadósság csökkentése szép és jó dolog, csak sajonos rossz irányból közelít a kormány. Az adósság mértéke ugyanis nem ok, hanem következmény, mégpedig a túlságosan magas állami újraelosztás következnénye. Mivel ehhez a kormány csak kis mértékben nyúlt, és a csökkentés nagy részét extra adók, illetve a magánnyugdíj pénzek állják, egyértelmű volt, hogy ha csökken is a hiány, az kevéssel és csak időlegesen. A problémát én ott látom, hogy a kormány részéről nincs igazán vita a módszerről, csak a mértékről. Így ha újra emelkedig a hiány, akkor igen valószínűtlen, hogy kiadáscsökkentéssel próbálnák orvosolni. Tetézi a bajt ez a cikk:

www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/allamadossag-csokkentes-es-munkahely-teremtes-barmi-aron

Az általam leírtak fényében a "bármi áron" szófordulat igen aggályos, de a problémás rész az ez:

"A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy önmagában a növekedés még nem feltétlenül teremt új munkahelyeket. Tehát - folytatta - munkahelyteremtő jellegű gazdasági növekedésre van szükség. Hangsúlyozta, hogy vannak olyan rétegek, amelyek az innováción alapuló gazdasági növekedésbe nem tudnak bekapcsolódni, rossz szociális helyzetük, alacsony képzettségük vagy életkoruk miatt.

Az államnak ezért kiemelt szerepe lesz a közmunkák szervezése terén - vélekedett Orbán Viktor. Arra kell törekedni - mondta -, hogy kevesebben éljenek segélyből, és ha a piac nem ad munkát, akkor adjon a közmunka rendszere."

Ha ezt komolyan vesszük, akkor a következő jövőképpel szembesülünk: egy olyan államot épít ki a kormány, ahol bizonyos szektorokat különadó súlyt, míg a munkanélküliség egy (nagy) részét a közmunkaprogram szívja fel. Ilyen gazdasági környezet már volt a Kádár-rendszer végén, és emlékeim szerint az nem csökkentette az államadósságot.

@stoic79: a közmunka lényegében a munkanélküli segéllyel egyenlő. A munkanélküliségi ráta kozmetikázásán kívül semmilyen pozitív hatása nincs annak, hogy segély (vagy rokkantnyugdíj) helyett közmunkaprogramokkal tartják el az adófizetők a társadalom egy jelentős részét.

az újraelosztás csökkentése a másik jól hangzó célkitűzés, ami nem fog megvalósulni. Az újraelosztási ráta csökkentése egyenlő a GDP-arányos állami bevételek csökkentésével, amire nincs meg a politikai elhatározás - a mostani állítólagos SZJA-csökkentést is új adók ellensúlyozták.

Az adósság kinövésében reménykedett az előző garnitúra is. Sajnos a magyar gazdaság fundamentálisan gyenge. Bár mi szeretjük magunkat egy vállalkozó szellemű, lehetőségeket kereső, jég hátán is megélő, szorgalmas és okos népnek látni, 20 év alatt nem tudott kiépülni az a magánszektor, ami az 5-6 % éves növekedés forrása lehetne. Nyilván 2014-ig sem lesz más a helyzet, úgyhogy nem fogadok veled.

@SCUMM: Bizonyos tekintetben a közmunka rosszabb. Egyrészt a kiadási oldal magasabb, mint a segélynél (a magas minimálbér miatt), másrészt a kiadás/bevétel arány ismeretlen, azaz nem lehet tudni, hogy most az adott munkát nem lehetett volna-e hatékonyabban elvégezni. Ez utóbbi azért problémás, mert minden egyes esetben az ügy résztvevői (a "közmunkás", illetve a mináltató, ami az állam vagy az önkormányzat) egyáltalán nem érdekeltek a hatékonyság növelésében, ugyanis az önkormányzat/állam nem a saját pézét költi, a munkavállaló pedig nem kap extra bevételt, ha jobban dolgozik. Tulajdonképpen ez szép példa a "törött ablak" tévhitre.

@stoic79: a közmunkánál a hangsúly nem az outputon van, az kvázi melléktermék, így nem meglepő, hogy a hatékonysága messze elmarad a "normális" munkavégzéstől.

Aki segélyt kap közmunka helyett, az legalább tud mellette feketén dolgozni. A feketemunka sokkal közelebb van a munkaerőpiachoz, mint a közmunka.